Lenge szellő szeli lankadatlan a szerelmes szőke tájat
Hulló falevelek hangtalan földre szállnak
Néma barát ballag az őszi úton
Hallgatagon mereng méla búmon
Zsenge gyermek remél s zenél szívében...
Kitörni készül, felnőni mégse készen
Öreg testében lelke fiatal
Nem tudja mit tegyen s mit akar
(Ha tudná is hiába várna máma rája
Üres hideg tél lett szívében januárra
Szeresd, s felolvad szívén a jég
Hiányol, továbblépni képtelen még)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése